Magyar népdalok (Magyar remekirók 54. kötet)

II. KATONA-ÉLET

1

Adjon isten, adjon isten, kapitány ur, jó napot!– Adjon isten, adjon isten, barna kis lány, mi bajod?Kapitány ur, kapitány ur, csak az az én kérésem:A babámat, a babámat az egyesből kikérem.– Nem lehet azt, nem lehet azt az egyesből kikérni,Ha betyár volt, ha betyár volt, meg kell annak szenvedni.– Szenvedett már, szenvedett már két kis évig eleget,Eressze el, kapitány ur, szabadságra, ha lehet!

2

Adjon isten jó szerencsétAnnak az anyának,A ki fiát fölnevelteLovas katonának!Ördög adjon rossz szerencsétAnnak a banyának,A ki fattyát fölnevelteGyalogos bakának!

3

A gőzösnek mind a hat ablakaFekete fátyollal van bevonva.Gyászolja a magyar legényeket.Katonának viszik szegényeket.Lányok, lányok, szovátai lányok,Közületek csak egyet sajnálok,Ha az az egy piros rózsa volna,Éjjel, nappal kalapomba volna!

4

Anyám, anyám, édes anyám,Édes felnevelő dajkám!Születésemnek örült kend,Jaj, de nagy búra nevelt kend.Patrontás az oldalamon,Hozzá puska a vállamon,Csákó nyomja a fejemet, –Jaj, beh keserves egy élet!Terméskőből van a szobám,Szomoru az én éjszakám,Csak egy gyertyavilág virit,Az is csak engem szomorit!

5

A mindenit ennek a rongy világnak!Mért sorozott engem be katonának?Huszár vagyok, szeretem a lányokat,Megölelem, megcsókolom azokat.Barna kis lány, eszem azt a szentedet,Isten áldja meg a te szép lelkedet!Köszönöm az eddig való hüséged,Áldja meg az isten minden lépésed!

6

Amott kerekedikEgy fekete felhő,Abban tollászkodikEgy fekete holló.Várj meg, holló, várj meg,Hadd izenjek tőledApámnak, anyámnakJegybeli mátkámnak.

Конец ознакомительного фрагмента.

Текст предоставлен ООО «ЛитРес».

Прочитайте эту книгу целиком, купив полную легальную версию на ЛитРес.

Безопасно оплатить книгу можно банковской картой Visa, MasterCard, Maestro, со счета мобильного телефона, с платежного терминала, в салоне МТС или Связной, через PayPal, WebMoney, Яндекс.Деньги, QIWI Кошелек, бонусными картами или другим удобным Вам способом.

1

Kovács Pálnak Magyar Példa és Közmondás. Győrben. Streibig József betűivel. 1794.